A Karácsony közeledtével valami romantikus, lelket melengető könyvre vágytam, így esett a választásom Carrie Hope Fletcher Túlvilági szerelem című könyvére.

"Evie Snowt idős korában, álmában, a szerettei körében ragadja el a halál. Ki az, aki nem ilyen békés eltávozásra vágyik? Amikor azonban megérkezik a mennyország kapujába, rá kell döbbennie, hogy újra huszonhét éves, és az ajtó nem nyílik. Ahhoz, hogy átjuthasson rajta, meg kell szabadulnia a lelkére nehezedő terhektől: három titoktól, amely fél évszázadon át nyomasztotta őt. Fel kell tárnia titkait, mielőtt késő lesz. Evie csodálatos utazása során többet tanul az életről és a szerelemről, mint azt valaha képzelte volna, s talán a rég elvesztett szerelméhez vezető utat is sikerül megtalálnia."

Már maga a könyv borítója gyönyörű. Nagyon egyedi és kreatív. A könyv elolvasása után pedig minden kis részlet értelmet nyer rajta.

A történet Evievel kezdődik, amint a túlvilágra kerül 27 éves kori önmagaként. Hirtelen nem tudja hol van és mi történt vele. Majd ráeszmél, hogy a lakóház az, ahol élete legboldogabb egy évét töltötte. Dr. Liefde, a ház portársa régi barátként köszönti, majd elmagyarázza neki, hogy mi is történt.
Szerettei körében békésen távozott az élők világából, és átkerült a túlvilág előszobájába, ami Evie saját mennyországának az előtere. Csak úgy haladhat tovább, ha a lelkét nyomasztó titkoktól megszabadul és lezár minden befejezetlen fejezetet az életében.
Evie mennyországa a 72. számú lakás, ahol korábban lakott. A lakás kulcsai pedig a zsebében lapulnak, de addig nem nyithatja ki az ajtót, amíg meg nem szabadul a lelkében cipelt terheitől.

Evie pontosan tudja, hogy három titkot hordozott magával egész életén keresztül, és pontosan tudja kiket kell meglátogatnia ahhoz, hogy felszabadítsa a lelkét.

Az elbeszélésben az a különleges, hogy a könyv nem említette se a helyszínt, a várost ahol játszódik, valamint a kort, egy évszámot se. Ezáltal az olvasó fantáziájára bízza, hogy melyik korszakba képzeljük el az eseményeket és milyen színpadot teremtünk a szereplőknek.
Nekem nagyon New York-i hangulatot adott Evie elmesélése a múltjáról: egy gazdag családból származó lány, aki a nagyvárosba költözik, hogy szenvedélyének éljen, a rajzolásnak. Próbálja megváltoztatni a sorsát, amit a konzervatív szülei már születésekor előre elterveztek. Egy évet kap rá, hogy boldoguljon, előrébb jusson a ranglétrán, különben haza kell térnie és hozzámenni a szülei által kiválasztott férfihoz

Evie a túlvilágról meséli el az életét. Kezdve, hogy hogyan teltek az első napjai a munkahelyén, az új városban. Valamint, hogy is ismerkedett meg élete szerelmével, Vincenttel. Megismerkedésük története egyszerűen csak mesébe illő. Meghagyom Nektek az olvasási élményt, hogy a maga részletgazdag módján ismerhessétek meg. Szerelmük története által tudhatjuk meg Evie mindegyik titkát, amit a túlvilágról kell megoldani.

Mindegyik titoknak valamelyik családtagjához, szerettéhez van közé. Kapcsolatba lépni velük az álmaikon keresztül tud. Miközben elalszanak, Evie elmeséli nekik féltve őrzött történeteit, és arra kéri őket, hogy zárják le a múltat, ezáltal a saját lelkükön is könnyítve. A családtagok különleges álmokat látnak alvás közben, ami többnek tűnik, mint egyszerű álomnak. Teljesen valóságosnak érzik őket. Megérzéseikre hallgatva, cselekednek és teljesítik Evie kívánságait, ezáltal feloldozva a terhet cipelt lelkeket. 

A szereplők nevei nagyon leíróak: Evie Snow, James Summer, Vincent Winter. Igazi beszélőnevek, amik jól jellemezik a viselőiket.

A történet minden várakozásomat felülmúlta. Egyszerűen magával ragadott a világa, a gyönyörű történetei! Ennek köszönhetően pár nap alatt ki is olvastam.
Olyan megható és szívszorító! Gyakran előfordult, hogy nagyokat kellett pislognom, hogy a könnyeimet eltüntessem akár a meghatódottságtól, vagy épp a szomorúságtól. Olyan mély érzéseket tár fel a szavakkal az írónő, hogy teljesen át tudtam érezni Evie boldogságát és bánatát.
Nem csak egy romantikus könyvről van szó, annál sokkal több! Sokat is tanulhatunk belőle: a szeretetről, az önfeláldozásról, az álmainkról, a családról, az összetartásról, a küzdésről. Az idei év egyik legjobb könyve volt, amit olvastam! A romantikus témában mindenképp Jojo Moyes Miután elveszítettelek könyvével együtt említendő. Teljesen magával ragadt! Legszívesebben, most azonnal újra kezdeném az olvasását, hogy ismét átélhessem a csodás történeteket és Evie világban legyek. A befejezése pedig pont tökéletes.

Remélem sikerült Nektek valamennyire átadni a könyv nagyszerűségét és káprázatosságát! Mindenképpen egy olyan olvasmány, amit el KELL olvasni és át kell élni. De talán ilyen kevés szóval nem is leírható, amit adni tud.

Szeretném megköszönni a 21. Század Kiadónak a lehetőséget, hogy elolvashattam!

Mindenképpen ajánlom Nektek, hogy lepjétek meg vele szeretteiteket, vagy kérjétek tőlük Karácsonyra, mert egyszerűen csak tökéletes ajándék!

A könyvet 20% kedvezménnyel vásárolhatjátok meg a kiadó oldalán vagy akár most karácsonyi csomagban is megrendelhetitek!

Értékelés: 10/10

A novemberben megjelenő könyvek közül Stephenie Meyer könyvét vártam a legjobban.

Az írónőtől eddig még csak jó könyvet olvastam. A Twilight sorozat sokakat megoszt, de szerintem a romantikus lelkű lányokat mind levette a lábáról.
A Burok pedig akármilyen elvont is volt, engem beszippantott.

Olvasva a műveket, bátran kimerem jelenteni, hogy Stephenie is nagy valószínűséggel romantikus alkat :) Mindegyik mű központi eleme a szerelem. Méghozzá az a fajta, ami a legvalószínűtlenebb, hogy kialakulhat a szereplők között.

A fülszöveget elolvasva egyből felkeltette az érdeklődésemet. Sőt! Teljesen felcsigázott.

"Letehetetlenül izgalmas regény egy okos és elszánt nőről, aki valaha titkos ügynök volt, de most folyamatos életveszélyben, korábbi megbízói elől bujkál. Az amerikai kormánynak dolgozott, de ezt nagyon kevesen tudják róla. A szakmája egyik legkiválóbb tehetsége volt, egy olyan részleg legféltettebb titka, amelynek még neve sincs. Amikor pedig kockázati tényezővé vált, figyelmeztetés nélkül törtek az életére. Azóta ritkán marad egy helyen, és állandóan megváltoztatja a nevét. Megölték az egyetlen embert, akiben bízott, de ő még mindig fenyegetést jelent volt megbízóinak, mert tud valamit, amit nem kellene. Holtan akarják látni. Méghozzá hamar. Amikor a korábbi felettese felajánlja a kiutat, ő belátja, hogy nincs más választása. El kell vállalnia egy utolsó ügyet. De az információ, amelynek birtokába jut, csak még veszélyesebb helyzetbe sodorja. Élete legkeményebb harcára készül. Késlekedés nélkül veti bele magát a dolgok közepébe, ám hamar beleszeret egy férfiba, aki jelentősen rontja a túlélési esélyeit. Amint a lehetőségei elfogynak, kénytelen lesz úgy használni a különleges képességeit, ahogy a legszörnyűbb álmaiban sem képzelte volna."

Én odavagyok minden nyomozós, CIA-s, FBI-s sztoriért. Sorozatok közül nagy kedvencem a Castle, és könyvekben is valószínűleg ezért szeretem annyira a krimiket, mert mindig meg kell találni ki a hunyó.

A főszereplőnk Alex, de még sok neve van, amit az évek alatt használt. Főleg mióta bujkál a volt főnökei elől. Miután megölték a munkatársát, ő vált a következő célponttá, hisz titkos munkája során túl sokat tudott meg. A kormánynak dolgozott a terrorelhárítási csoportnál. Pontosabban, ő szedte ki az információt a túszul ejtett ellenségekből. A szakmájában ő volt a legprofibb, nem hiába hívták őt a Vegyésznek. Különböző kémiai vegyületeknek köszönhetően tudta megtörni a legkeményebb katonákat is.
Az évek alatt Alex teljesen belejött a rejtőzködésbe, hogy sehol ne hagyjon nyomot, és hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyen.
Nagyon tetszett a paranoiássága, hogy olyan módon rejtette el a "fegyvereit", ami egy laikusnak soha nem tűnne fel. Vagy, ahogy és ahányszor a külsejét tudta változtatni. Az ilyen engem mindig teljesen lenyűgöz és rabul ejt.

A csavar akkor kezdődik, amikor volt munkáltatója kapcsolatba lép vele, és felajánl neki egy utolsó munkát, ami által Alex megválthatja a szabadságát. Hiába keresi a buktatókat, a csapdát, nem találja, így elfogadja a megbízást.
Rossz döntés volt. Ekkor kezdődik újra a menekülés és rejtőzés, de nem is akárhogy. És innen nem mennék már bele a részletekbe, hogy ne rontsam el a Ti izgalmatokat sem olvasás során.

Annyit jegyeznék csak meg, ami a fülszövegből is kiderül, hogy akibe Alex szerelmes lesz, nekem végig gyanús volt. Annyira valószínűtlennek tűnt ez a szerelem, hogy az az érzés volt bennem, biztos csapda lesz. Hogy bejött e ez a megérzés vagy sem, megtudhatjátok a könyvből :)

A könyv eleje és vége nagyon izgalmas volt, le se tudtam tenni. A középső rész is olvastatta magát, de azért voltak benne nyugisabb részek.

Alex személyisége nekem nagyon tetszett. Nagyon hitelesen volt megtestesítve, mint gyakorlott bujkáló, mint profi vallató.
A többi főszereplőről nem írnák konkréten, viszont ők is nagyon jó kidolgozottak. Összetett személyiségek, egy-egy jellemvonásban nagyon eltérőek, mégis remek kiegészítései egymásnak. Olykor viccesek is, méghozzá annyira, hogy hangosan felnevettem :)

Stephenie Meyer számomra ismét nekem okozott csalódást. Sőt! Egyre nagyobb rajongója leszek. Ha pár évente kiad egy-egy könyvet, és mind megüti ezt a színvonalat, biztos, hogy el fogom őket olvasni.

A Vegyész remek krimi volt, kellő háttérinfóval, jól felépített karakterekkel, izgalmas fordulatokkal. A könyv befejezése után egy kis idő elteltével elkezdenek hiányozni a karakterek, és hogy nem olvashatjuk tovább a történetüket! :)

Köszönet a kiadásért az Agave Könyvek kiadónak!

Kellemes ünnepi készülődést Nektek!

Elérkezett a december. Akinek eddig nem jutott volna még eszébe, hogy lassan Karácsony van, az most már elkezdheti törni a fejét, hogy mit is rakjon a fa alá.

Ebben szeretnék most Nektek egy kicsit segíteni. Azt sajnos nem tudom megoldani, hogy mindenkinek való ajándékötleteket adjak, de egy célcsoport ízlésében teljesen biztos vagyok :) Ha esetleg a családi és/vagy baráti körödben van könyvmoly, és szeretnéd meglepni, a következő ajándékokat még simán be tudod szerezni, vagy el tudod készíteni 24.-ig.

Én legszívesebben az összeset megvenném magamnak :)

Az igazán fanatikusak szeretik  észben tartani, hogy mikor mit olvastak, hány oldalas volt a könyv, vagy különböző jegyzeteket készíteni olvasás közben. Ezért Nekik tökéletes ajándék lehet egy olvasónapló, ahova minden fontos dolgot lejegyzetelhetnek.

Ami nagyon gyakori még a könyvmolyok között, hogy imádnak egy forró fürdőben órákon át olvasni, kikapcsolni, elbújni a zajos világ elől.
Olykor viszont nehéz megoldani, hogy kényelmes is legyen és a könyv is megússza szárazon.
Ezért lehet tökéletes ajándék egy ilyen könyvtartó, ami a kád szélén megtámasztható. Zseniális ötlet!

Ki ne aludt volna már el olvasás közben? :) És a következő olvasásnál pedig úgy kell keresni, hogy melyik mondatnál hagytuk éppen abba.
Ez a könyvjelző nem csak az oldal megtalálásában segít, de a mozgatható nyíl segítségével még az utolsó elolvasott sort is jelzi. Legalábbis, amikor még nem a könyves álomszigetünkön voltunk.

 Egy könyvmániás minden könyvvel kapcsolatos dolognak örül. De, ha azok még a kényelmét fokozzák, vagy a lakását díszítik, igazán el lesz ragadtatva.

Milyen nagyszerű ötlet könyves táskában vinni a könyveidet! Vagy épp könyvben vinni a laptodat

A különböző kis apró tárgyak is nagy örömöt tudnak okozni, ha könyvvel kapcsolatosak.

És, ha mindezt a  szeptemberi, októberi vagy novemberi könyvek egyike mellé adod, biztos, hogy nagy sikert aratsz vele

A ráadás pedig, ha az ajándékot könyves csomagolópapírba burkolod :)

Remélem, tudtam segíteni, és ezáltal már eggyel kevesebb ajándékon kell törnötök a fejeteket!

Kellemes ünnepi készülődést Nektek!

Az ősz egyik legjobban várt könyve volt Az Arab lánya. Legalábbis az én októberi könyvlistámon rajta szerepelt.

Borsa Brown a sorozat első két könyvét zseniálisan írta meg. Számomra nagyon pozitív csalódás volt, hogy egy magyar romantikus regény ennyire izgalmas, erotikával fűtött, mintha egy nemzetközi bestsellert olvastam volna. Bár azért a befejezéssel kapcsolatban voltak némi fenntartásaim, de szerintem ezzel mindenki így van, aki olvasta a könyvet :) De pont ezért volt ilyen jó, mert így lett megírva.

Az Arab lánya-nál is hasonló élményre számítottam.

"Gamal, a szaúdi királyi család tagja, megkapja élete legnagyobb feladatát: fel kell nevelnie magyar szerelmétől született gyermekét, Annát - nem is akárhol: saját hazájában, Szaúd-Arábiában. A család nem nézi jó szemmel a házasságon kívüli kislány érkezését. De ha ez nem lenne elég, a sors még egy megoldhatatlannak tűnő kihívást küld Gamalnak.
Vajon képes egy apa egyenlőséget tenni gyermekei között, amikor azt a vallási tradíciók szerint nem is volna szabad? Lehet boldog egy ilyen zord világban egy ártatlan kislány, akinek már születésekor megpecsételődik a sorsa? Mire képes az apai szív? Mire képes egy mostoha?"

Mind a cím, mind a fülszöveg kicsit csalóka. Az olvasó úgy veszi kezébe a könyvet, hogy mind a 470 oldal Annáról, Gamalról és az ő családjáról fog szólni, valamint Anna származásából kialakuló konfliktusból.
De ez nem teljesen így van.
A könyv számomra leginkább Gamalról szólt, arról, hogy hogyan dolgozza fel a gyászt, hogyan teszi túl magát Csilla elvesztésén, hogyan talál rá újra a boldogság, hogy változik Gamal személyisége, azaz hogyan lesz egy nőfaló férfiból felelősségteljes apa és férj.

Nehéz úgy beszélni a könyvről, hogy az ember ne spoilerezzen, hogy Nektek is megmaradjon az izgalom.

Bevallom, hogy a könyv első 100 oldalának elolvasása nagyon nehezen és lassan ment. Azt éreztem, hogy ez nem az a könyv, amire számítottam. Hogy Gamal nem önmaga, kicsit túlzott az önsajnáltatása, idegesítő a szenvedése. De bíztam az írónőben, hogy ha az első 2 könyv olyan fantasztikus volt, akkor ennek is olyannak kell lennie.

Majd a 100 oldal után tényleg beindultak az események, visszakaptam a régi Gamalt :)
Biztos sok nőből ellenszenvet vált ki az ő stílusa. Hogy ennyire öntelt, flegma, beképzelt tud lenni. De nekem kifejezetten tetszik, hogy ennyire határozott, hogy a saját feje és szíve után megy, még ha nem is értek egyet minden döntésével.

Egy olyan történés köré épül a cselekmény, ami egy nagyon nehéz helyzetbe hozna szerintem minden embert. És ez nagyon jól érződik a könyvben, Gamal bizonytalanságán, kettős érzésein. Gondolkodtatásra készteti az olvasót, hogy fordított esetben ő mit tenne. Kicsit szürreálisnak mondanám a helyzetet, nem tudom, hogy ez a valóéletben megtörténhet e.
Viszont ennek köszönhetően Gamal újra életre kell, és megkapjuk a tőle megszokott viselkedést.

Ebben a részben is tökéletesen megkapjuk az arab kultúra csodálatos bemutatását. Jó úgy olvasni erről a kultúráról, hogy egy semleges látószögből van megközelítve, hogy betekintést nyerhetünk az ő szokásaikba, vallásukba, mindennapi életükbe. Persze,lesz olyan, ami nekünk magyaroknak idegen, de lesz olyan is, amihez mi is hozzá tudnánk szokni szerintem :)

Annáról szerintem elég keveset olvashatunk, vagy kevéssé ismerhetjük meg. Amivel amúgy nincs is semmi baj, hisz még csak 4 éves. Az ő élete még csak játék és kacagás.
Az viszont kiemelt szerepet kap a könyvben, hogy Gamal mennyire bolondul a lányáért. Pontosabban, milyen életetőerővel hat Anna Gamalra. Az ő apa-lánya kapcsolatuk egészen csodálatos, szinte irigylésre méltó.

A könyv fő mondanivalója vagy üzenete számomra az volt, hogy a szerelemnek, a kapcsolatnak mennyi formája is van. Hogy különböző emberek milyen értékekkel, érzésekkel töltik ezt meg, belőlünk mit hoznak ki, milyenné válunk mellettük, és hol találhatjuk meg a legnagyobb boldogságot. Ha szerencsések vagyunk, az életben találunk egy olyan társat, aki mellett önmagunk lehetünk, egymás támaszaivá válhatunk és a mindennapjainkat felragyogtatják puszta jelenlétükkel.

A könyv összességében már nagyon tetszett. Amennyire nehezen ment az eleje, utána olyan nehezen tudtam letenni a kezemből :)

A befejezést sokáig nem tudtam elképzelni. Nem tudtam mivel érhet véget. Az utolsó 100 oldalánál volt egy olyan balsejtelmű megérzésem, hogy ennek jó vége nem lehet. Hirtelen az az érzetem támadt, hogy mi van, ha Gamal valahogy meghal, és akkor igencsak érdekes élete lesz Annának. Azóta se tudom, hogy jött ez a gondolat, de végig megmaradt bennem a könyv utolsó oldaláig. Örülök, hogy nem ez lett a vége, mert akkor biztos sírással végződött volna a részemről és egy kis nehezteléssel az írónőre :)

Így viszont nyugodt szívvel várom a tavaszt és a könyv folytatását, mert mindenképpen el szeretném olvasni! Így a 3. rész után már úgy érzem, hogy úgy ismerem a szereplőket, mintha valódiak lennének, és kicsit azért a szívemhez is nőttek.

Köszönet a könyvért az Álomgyár Kiadónak és Borsa Brownak a megírásért!

Kedves Könyvmolyok!

Létrehoztam egy csoportot, ahová várom jelentkezéseiteket! --> Könyvklub csoport
A csoportban szeretném Veletek megbeszélni a várható Könyvklubok témáit, könyveit. Itt akár Ti is ajánlhattok könyvet
Valamint, hogy megoszthassuk egymással az olvasás adta élményeket, pillanatokat! :)