"Tizenkilenc éves koromban sétáltál be az életembe. Te voltál az egyetlen férfi, akit valaha szerettem - reményem sincs, hogy egyszer mást szeressek. Elvettél mindent, amit együtt csináltunk, mindent, amit egymásnak jelentettünk, és porig égetted, megsemmisítetted: nem maradt belőle más, csak hamufelhő."
Laura Barnett 1982-ben született. Író, újságíró, színikritikus. A The Guardian és a Daily Telegraph egykori belső munkatársa, jelenleg szabadúszó újságíróként dolgozik. A Variációk egy párra az első regénye.
Eva és Jim 19 évesek, a cambridge-i egyetemre járnak, amikor 1958-ban útjaik keresztezik egymást. Jim sétál. Eva biciklizik. És kis híján összeütköznek. Ami ezután történik, meghatározza a jövőjüket. Életútjuk három különböző variációját kísérhetjük végig egészen napjainkig, együtt és külön, ahogyan szerelmük története más-más fordulatot vesz. A Variációk egy párra nagyszerű regény arról, hogy döntéseink függvényében hányféle irányt vehet az életünk.
Minden ember az életében legalább egyszer, de inkább többször felteszi magának azt a kérdést, hogy "Mi lett volna ha...?"
Oly gyakran kerülünk választás elé, oly sok dolgot kell figyelembe venni, mérlegelni és tudni választani, a lehetőségek közül, hogy vajon ez az az út, ami a megálmodott jövőnk felé fog vezetni?
És ez az, amiről a könyv szól: az élet által kínált lehetőségekről, a döntéseink következményéről, a Sorsról.
A regény főszereplője Jim, festő és Eva, író. Az író 3 kiindulóponttal nyitja a könyvet:
1. Jim és Eva egymásra találnak 19 évesen.
2. Jim és Eva keresztezik egymás életét, fel-felbukkan különböző időszakokban, eseményeken.
3. Jim és Eva egymásra találnak 19 évesen, de a Sors közbe szól és elválnak útjaik.
Ezek az alaptörténetek, amik váltakoznak a könyvben. Mindegyik szál a könyv folyamán ugyanazt az időszakot ragadja ki a szereplők életéből, például az első munkahely, az első gyerek születése, a szülők halála, stb. De mégis különböznek egymástól, mivel 19 évesen mindketten máshogy döntöttek, más emberek veszik körül őket, más környezetben vannak, máshogy alakul a karrierjük.
Az elején nehéz volt megjegyezni, hogy melyik történetnek mi is volt a kiinduláspontja. Zavaró volt, hogy nem tudod magad beleélni az adott szálba, mert pár oldal múlva ugyanezek a szereplők lesznek, mégis egy teljesen más történettel. De aztán az ember belerázódik, felveszi a könyv menetét. És a végére, teljes mértékben a szívedhez nőnek a szereplők.
A könyv nagyon elgondolkodtató. Nemcsak azért, hogy milyen kis apróságokon múlik hogyan alakul az életünk, hanem, hogy mi is az, amitől boldog és minőségi életet élhetünk. Olyan kérdések foglalkoztatják közben az olvasót, hogy "Milyen utat kell bejárnunk ahhoz, hogy örömteli életünk lehessen?" vagy "Min múlik a boldog párkapcsolat?", "Mitől tudjuk értékelni az életünket, azt aminek a birtokában vagyunk?".
Az érdekesség a történetekben, hogy akármelyik variációt is olvassuk, Jim és Eva mindig keresztezik egymás életét, valahogy mindig ott vannak egymásnak, ha még csak a háttérben is, még ha nem is veszik észre. Olykor a hely a nem megfelelő, van, hogy az időzítés. De olyan, mintha a Sors akarna jelezni nekik, hogy ők igenis összetartoznak, egymásnak vannak teremtve.
Rávilágít arra, hogy a könnyen jött dolgokat nem tudjuk értékelni, majd csak akkor, ha már túl késő. Hogy olyan dolog után vágyódunk, ami nem a mienk, és közben elfelejtjük értékelni, amink van.
De mégis megmutatja, hogy soha nem lehet elég öreg az ember ahhoz, hogy újrakezdje és esélyt adjon magának a boldogságra. Hogy minden nehézség és kudarc után fel lehet állni, és van élet a csalódások után is.
Reményt ad, hogy létezik az embernek egy olyan Társa, aki kiegészíti az életét, aki beragyogja a legszomorúbb időkben is. Aki értelmet ad minden napnak, akiért megéri küzdeni és harcolni. Aki a támasz lehet jó és rossz pillanatokban. Aki az Életet jelenti.
Elhiteti Veled, hogy hihetsz a Sorsban, az Életben, vagy ki minek nevezi, hogy minden a lehető legjobban alakul, még ha az adott pillanatban nem is így érezzük. Visszatekintve majd, minden értelmet nyer.
Könnyed regénynek tűnik, mégis mély gondolatokkal foglalkozik, és mély érzéseket vált ki.
Nagyon tetszett maga a téma, az elgondolás, hogy milyen irányt tud venni az életünk a döntéseink hatására. Nem akciókkal és izgalmakkal dúsított könyv, de az események folyamatos történése miatt, soha nem unalmas, olvastatja magát.
Amit pedig még kiemelnénk, hogy szemet gyönyörködtető a tördelés, a betű stílus és maga a papír is. Rég olvastam ennyire minőségi anyagból készült könyvet! Arról nem is beszélve, hogy bele volt ragasztva a vékony, kis sárga könyvjelző csík, mint a régi könyvekben :) Nagyon tetszett, öröm volt kézben fogni, és lapozni.
A könyvkihívásban ez volt a 24. könyvem, kategóriának az "Amit egy nő írt." -t választottam. 440 oldal volt.
A kezdeti nehézségek ellenére, nagyon tetszett a könyv és örülök, hogy elolvastam.
A könyvet a Park Könyvkiadó gondozásában került kiadásra idén. Köszönet érte Nekik!
Értékelés: 10/9.